Megjelent Kránicz Bence Láthatatlan emberek – Magyar filmkritikai párbeszédek a kezdetekt?l 1944-ig cím? kötete.

A könyv megrendelhet? a Napvilág Kiadó oldalán, hamarosan pedig a nagyobb könyvesboltokban, illetve a júniusban esedékes Könyvhéten is megvásárolható lesz.

Ki és hova írt kritikát a Metropolisról, Fritz Lang mesterm?vér?l? Greta Garbóról a Gösta Berlingben? A Hyppolit, a lakájról? A Hófehérke és a hét törpér?l? A King Kongról? Charlie Chaplinr?l a Modern id?kben? A Patyomkin páncélosról? Kabos Gyuláról, aki mindig vízbe esik?

A magyar filmkritika kezdeti, a film megjelenését követ? évekt?l a 20. század közepéig tartó korszaka igen terjedelmes; napjainkban, a digitális tudás- és szövegtermelés korában pedig több m?vészetkritikát állítanak el?, mint korábban bármikor. Éppen ezért id?szer? feladat a filmkritika kutatása, vagyis a filmkritikai párbeszédek kontextusainak, ideológiáinak, érv- és fogalomrendszerének feltárása. A kötet a kritikusi autonómia lehet?ségeire, nyomaira koncentrál, amely a változó politikai, társadalmi, technológiai környezetben mindig új perspektívából vizsgálható, kontextusfügg? fogalom, és amelynek nincs rögzített, normatív kritériuma. A könyv elemzéseiben másodlagos jelent?ség? a kritikus mint adott személy autonómiája, sokkal inkább a filmkritikusi szerepkör és reprezentáció autonómiáját vizsgálja többek között Korda Sándor, Hevesy Iván, Balázs Béla, Gró Lajos kritikáin keresztül.

Tekintsünk bárhogy a filmkritikára: a filmtörténeti kánon alakításának els? lépcs?jeként, az uralkodó filmesztétikai elképzelések lakmuszpapírjaként vagy a film társadalmi pozícióját, presztízsét egyszerre formáló és tükröz? dokumentumként – a m?faj tanulmányozásával a film mint kommunikációs forma teljesebb megértéséhez juthatunk.